#magyar őstörténet

„Közvetlen bizonyítékok kerültek elő” – forradalmi új adatokkal szolgál hunokról és avarokról az archeogenetika
 

„Közvetlen bizonyítékok kerültek elő” – forradalmi új adatokkal szolgál hunokról és avarokról az archeogenetika

Az archeogenetika támpontot ad az ősök eredetének felkutatásában, és mint Rácz Zsófia régész elmondja, bizonyítékkal szolgál arra, hogy a hunok kapcsolatba hozhatók a Hsziungnu Birodalom elitjével. Mindkét hun birodalomra igaz, hogy nem kizárólag erőből terjeszkedtek, hanem ügyes sztyeppei diplomáciával is. Rácz és kutatótársai több genetikai kapcsolódási pontot találtak a Kárpát-medence és Mongólia között húzódó térségben. De vajon elárulja a genetika, hova tűntek a hunok?




Rosszul tudtuk, mégsem vándoroltak évszázadokig a magyar törzsek?
 

Rosszul tudtuk, mégsem vándoroltak évszázadokig a magyar törzsek?

Az Uráltól a Kárpátokig néhány évszázad helyett csupán néhány évtizedig tarthatott a vándorló magyarok útja – vélik újabb régészeti eredmények alapján a magyar őstörténettel foglalkozó kutatók. Vásáry István akadémikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportjának vezetője ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az írott források szűkössége miatt a szakemberek sokszor hipotézisekkel kénytelenek a tényeket pótolni.

hvg.hu hvg.hu

Újjászerveződött a magyar őstörténet-kutatás
 

Újjászerveződött a magyar őstörténet-kutatás

Újjászerveződött és új tartalmat kapott a magyar őstörténet-kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának (BTK) keretei között - hangoztatta Pálinkás József, az Akadémia elnöke a kétnapos magyar őstörténeti konferencia szerdai megnyitóján Budapesten.

MTI MTI